A WLTP.

A WLTP a „Worldwide Harmonized Light-Duty Vehicle Test Procedure” rövidítése: egy ellenőrzési eljárás, amellyel görgős tesztpadon mérik a gépkocsi fogyasztási és károsanyag-kibocsátási értékeit. A WLTP az előző ellenőrzési eljárás, az NEDC helyére lép, és 2017. szeptember 1. óta fokozatosan vezetik be. A WLTP a dinamikus ellenőrzési folyamatai miatt sokkal jobban megközelíti a tényleges menet közbeni feltételeket, mint az eddigi eljárások.

A WLTP-re a lényegesen intenzívebb gyorsítások, valamint a sokkal dinamikusabb vezetési profil jellemző. A legnagyobb sebesség ennek megfelelően 131 km/órára, az átlagsebesség pedig 47 km/órára nő.

A menetidő 10 perccel hosszabb, a görgős próbapadon szimulált autópályás vezetés részaránya magasabb, miközben az állásidők rövidebbek. Az útszakasz megduplázódik 23 kilométerre. A sebességfokozat-váltási pontok meghatározása a gépkocsinak és a hajtásláncnak megfelelően már a mérés előtt megtörténik.

A jövőben az értékek kiszámításánál figyelembe veszik azokat az opcionális felszereltségeket, amelyek befolyásolják a gépkocsi aerodinamikai jellemzőit, gördülési ellenállását vagy a tömegét. A komfortfunkciók áramfogyasztását szintén felhasználják a CO₂-érték kiszámításához. A WLTP első fokozatában csak a klímaberendezés képez kivételt.

A WLTP célja az, hogy az egész világon kötelező érvényű előírássá váljon. Az Európai Unió tagállamai elöl járnak a bevezetésében. Az eljárás segít összehasonlítani egymással a különböző gyártók gépjárműveinek üzemanyag-fogyasztását és károsanyag-kibocsátását. Emellett hozzájárul ahhoz, hogy hatóságilag ellenőrizhetők legyenek a törvényileg meghatározott kipufogógáz-határértékek, mint a szénhidrogén (HC), a szén-monoxid (CO), a nitrogén-oxidok (NOx) és a szilárd égésmaradványok határértékei.

A WLTP menetciklusainak elnevezése „WLTC”, azaz Worldwide Harmonized Light-Duty Vehicles Test Cycle. A különféle gépkocsitípusokhoz a WLTP keretében három különböző menetciklust fejlesztettek ki, amelyek figyelembe veszik az adott teljesítmény-tömeg arányt. Az EU-n belül forgalomba helyezett személygépkocsik, amelyek teljesítmény-tömeg aránya nagyobb, mint 34 kW/t (46 LE/t), túlnyomórészt a WLTC 3. osztályába sorolódnak.

A 3. osztályba tartozó gépkocsik tesztciklusa négy részből áll: Low, Medium, High, Extra High. Ezek a lakott területen belüli, azon kívüli, valamint a gyorsforgalmi utakon és az autópályákon történő gépkocsihasználatot szimulálják.

Az NEDC (új európai menetciklus) a jelenleg érvényes ellenőrzési ciklus a személygépkocsik számára. Az első európai menetciklust 1970-ben vezették be azzal a céllal, hogy a vásárlók több gépjárműgyártóra kiterjedően összehasonlítható és reprodukálható értékeket kaphassanak a gépkocsikról. 1992-ben ezt kibővítették a városi közlekedés figyelembe vételével.

Az NEDC átlagsebessége 34 km/órás értékkel kicsinek számít, hasonlóan a gyorsulási előírásaihoz és a 120 km/órával megadott maximális sebességhez. A ciklus szakaszainak meghatározása már nem felel meg a különböző utakon történő közlekedés jelenlegi átlagos megoszlásának.

Az NEDC nem használja fel a mérési eredmények kiszámításához a kiegészítő felszereltségek és a komfortfunkciók, mint például klímaberendezés, rádió vagy ülésfűtés, energiafogyasztását. Ezenkívül még olyan technológiai paraméterek is vannak, amelyek miatt az értékek messzebbre kerülnek a valós adatoktól. A Start-stop-technológia például viszonylag nagy befolyást gyakorol az NEDC értékeire, mert erre az állásidők nagy részaránya jellemző.

A kézi kapcsolású sebességváltóval felszerelt gépkocsiknál a mérések nem veszik figyelembe a gépjármű-specifikus paramétereket a fokozatváltási időpontok meghatározásánál. Mindez ahhoz vezethet, hogy a fogyasztási adatok túlságosan nagymértékben különböznek a valóságos üzemeltetésre jellemző értékektől. A folyamatos műszaki fejlődés miatt az NEDC már meghaladottá vált.

Az RDE a „Real Driving Emissions” rövidítése, amely egy a közutakon végzett tesztet jelent a károsanyag-kibocsátás ellenőrzésére. Ez az eljárás a gépkocsiknak a közúti forgalomban, valós körülmények mellett ellenőrzött károsanyag-kibocsátását határozza meg. Eddig a típusengedélyezéshez szükséges kipufogógáz-méréseket kizárólag ellenőrző padokon végezték. A károsanyag-kibocsátás mérését 2016 márciusától, definiált feltételek mellett, a valós közlekedésben is végre kell hajtani.

Egy PEMS-készülék (Portable Emissions Measurement System) segítségével a nitrogén-oxid (NOx), valamint a szén-monoxid (CO) kibocsátás mérését végzik el. Később a szilárd égésmaradványok kibocsátásának mérése is belekerül a folyamatba. Ekkor nincs meghatározott ciklus, a gépkocsival való haladás és a mérés a valós hétköznapi forgalomban, a közúti közlekedésre vonatkozó szabályok betartásával zajlik. A gépkocsik 90 és 120 perc közötti időtartamban közutakon közlekednek, egy-egy harmadban városi forgalomban, országúton, ill. autópályán.

A városban való közlekedés közben a megadott átlagsebesség 15 és 30 km/óra között van; autópálya esetén 90 és legalább 110 km/óra közötti sebességet kell választani, de nem szabad túllépni a 145 km/óra értéket. A külső hőmérsékletnek 0 és 30 °C között kell lennie, a klímaberendezés be van kapcsolva. A tesztút nem vezethet a tengerszint feletti 700 méternél magasabban, és csak 100 méter szintkülönbség lehet benne.

2017 szeptemberétől az RDE folyamán, a közutakon végzett tesztek alatt be kell tartani a károsanyag-kibocsátási határértékekre vonatkozó Euro 6 előírást. Ez első lépésben az újonnan minősítésre kerülő típusokra vonatkozik 2017. szeptember 1-jétől, majd legkésőbb 2019. szeptember 1-jétől már minden típusra.

Az RDE-eredmények lekérdezése

A Mercedes-Benz gépkocsik RDE-eredményeit, amelyek a Mercedes-Benz mint gyártó és független, állami tanúsítvánnyal rendelkező műszaki szolgálatok mérésein alapulnak, az adott Mercedes-Benz gépkocsi PEMS-tesztcsaládjának megadásával, egy kapcsolatfelvételi űrlapon lehet lekérdezni.

A gépkocsihoz tartozó PEMS-tesztcsaládszám az Európai Gépjárműgyártók Szövetségének (ACEA) honlapján található meg.

Az NEDC-vel ellentétben a WLTP-menetciklus tíz perccel hosszabb, és már csak 13 százaléknyi állásidőt tartalmaz. A teljes ciklushossz 23,5 kilométer, azaz több mint kétszer hosszabb, mint az NEDC 11 kilométere. Magasabb átlagsebességet szab meg, mégpedig 131 km/óra felső határral, és nagyobb sebességingadozásoknak teszi ki a gépkocsikat, továbbá lényegesen szigorúbb ellenőrzési előírásokat vesz alapul.

Ezenkívül – az eddigi eljárástól eltérően – már nem csak az adott modell bázisváltozatát tesztelik, hanem a kiegészítő és opcionális felszereltségeket is figyelembe veszik. A sebességfokozat-váltási pontok meghatározása a gépkocsinak és a hajtásláncnak megfelelően már a mérés előtt megtörténik. Az NEDC rögzített fokozatváltási pontjaival összehasonlítva a kézi kapcsolású sebességváltóknak előnyük származik ebből az adott gépkocsira vonatkozó számítási módból.

A WLTP (Worldwide Harmonized Light Vehicle Test Procedure) bevezetése átláthatóbbá teszi a gépkocsik üzemanyag-fogyasztását. Az ügyfelek számára előnyt jelent, hogy a WLTP a valós használatot jobban visszatükröző összehasonlítási alapot nyújt a különböző gépkocsimodellek fogyasztási és károsanyag-kibocsátási értékeinek összehasonlításához.

Az eltérő peremfeltételek következtében azonban módosulnak a járművek CO₂-kibocsátási és fogyasztási értékei is: egy műszakilag azonos kivitelű gépkocsi CO₂-kibocsátási és fogyasztási értékei a WLTP keretében, az eljárás jellemzőiből kifolyólag, magasabb számokat mutatnak, mint az NEDC (új európai menetciklus) esetén. Ennek oka például az, hogy az új ciklus figyelembe veszi az opcionális felszereltségeket, és szigorúbb peremfeltételeket ad meg.

A jövőben a vásárlók az opcionális felszereltségek kiválasztásával az eddiginél pontosabban megszabhatják a kívánt gépkocsimodell CO_2-értékét. A pontos tájékoztatás és a lehető legnagyobb átláthatóság érdekében a Mercedes-Benz aktívan követi a WLTP bevezetésének szakaszait, továbbá megfelelően informálja a kereskedőket és az ügyfeleket.

Ehhez egy új formát választunk a felszereltségek jelzéséhez: a legkisebb energiaszükségletű modelltől a legnagyobb energiaszükségletű változatig. Ez a „WLTP Low“ (minimális opcionális felszereltség) a „WLTP High“ (maximális opcionális felszereltség) kategóriáig terjed.