Az egész egy alvázzal, egy raktérrel és egy ötlettel kezdődött: az áruk szállítását gyorsabban, megbízhatóbban és rugalmasabban kellett megoldani, mint valaha. Amit Carl Benz 1896-ban a „Combinations Delivery Vehicle” néven forgalomba hozott, több volt, mint egy gépkocsi – egy teljesen új járműkategória volt. Ezzel párhuzamosan Gottlieb Daimler is haszongépjárműveket fejlesztett. 130 évvel később a Mercedes-Benz haszongépjármű-kínálata a teljesen elektromos áruszállítóktól a digitálisan összekapcsolt, nagy teherbírású kishaszongépjárművekig terjed. Közöttük: olyan járműgenerációk, amelyek meghatározó szerepet játszottak az iparágak fejlődésében, átalakították a logisztikát, és segítették az embereket a mindennapi munkájukban.  Ez az oldal a Mercedes-Benz történetét mutatja be – a Német Birodalomban való kezdetektől a mai új Van Architecture-ig. A Mercedes-Benz klasszikus és modern klasszikus (youngtimer) modellek rajongói itt rengeteg felfedeznivalót találnak.

A 19. század végét a technológiai fejlődés lendülete jellemezte. Az iparosodás virágzott, a városok növekedtek, és az áruforgalom egyre nagyobb lett. Az utakon még mindig a lovas szekerek uralkodtak, de megjelentek az első autók – még mindig egzotikusnak, látványosságnak számítottak. 1896-ban Carl Benz bemutatta az első kishaszongépjárművet, és ezzel elindított egy változást, amely örökre megváltoztatta a logisztika történetét.

A gyárak megsemmisültek, mégis óriási volt a kereslet. A gyártás 1946-ban folytatódott – kezdetben egy háború előtti platós teherautótípussal. Ami ezután következett, az egy rendkívüli új kezdet története volt.

Az olajválság, Németország újraegyesítése, az e-kereskedelem kezdetei – a logisztika gyökeresen megváltozott. A Mercedes-Benz lépést tartott a fejlődéssel: a személygépkocsik biztonsági technológiáit alkalmazta a kishaszongépjárművekben, és olyan járműváltozatokat kínált, amelyek tervezése során következetesen szem előtt tartották a haszongépjármű felhasználási módot.

A Sprinter 1995-ben debütált. Hamarosan ez a név egy egész járműosztályt jelölt. 3 generáció, eddig több mint 5 millió gépkocsi – és még nem látszik a vége.

Kíváncsi a mai Sprinterre?

Mivel ez volt az első, csillaggal ellátott kishaszongépjármű, számsorozat helyett nevet kapott. És ez a név nem csupán fülbemászó volt – hanem tökéletesen összefoglalta a gépkocsi koncepcióját is. Például a kezelhetőség és a kényelem tekintetében. Az ügyfelek egy akkoriban egyedülálló kombináció előnyeit élvezhették: önhordó karosszériát, független első felfüggesztést, valamint alapfelszereltségként szolgáló ABS-t automatikus fékerő-elosztóval. 1995-ben ez nemzetközi szinten is kiemelkedő biztonsági színvonalat jelentett. A Mercedes-Benz az első közvetlen befecskendezésű dízelmotor is a Sprinterrel együtt jelent meg. 2003 őszén Düsseldorfban legördült a gyártósorról az egymilliomodik darab. A 2000-es Sprinter prospektus tökéletesen megfogalmazta: „Eddig szinte lehetetlen volt a Sprinternél jobb kishaszongépjárművet gyártani. Ezért tettük meg mi magunk.”

Nagyobb raktérfogat, frissített kialakítás, alapfelszereltségként az ESP® – a második generációs Sprinter ismét magasabbra tette a mércét. A vállalaton belül NCV3 néven ismert modell 3 tengelytávval, 4 karosszériahosszal, 3 tetőmagassággal, valamint 3–5 tonnás össztömeggel volt kapható. Az új, BlueEFFICIENCY technológiával felszerelt CDI dízelmotorok észrevehetően csökkentették az üzemanyag-fogyasztást és a károsanyag-kibocsátást. 2016-ban az 5,5 tonnás változat tovább bővítette az alkalmazási területeket. A Mercedes-Benz haszongépjármű-ipari és karosszériaépítő központ gondoskodott arról, hogy szinte minden ügyféligényt gyárilag kielégíthessenek.

A harmadik generáció simább alakjával, aerodinamikailag optimalizált hűtőrácsával – és a konnektivitás terén óriási előrelépéssel – jelent meg. A Mercedes-Benz elsőként a Sprintert szerelte fel az MBUX multimédia-rendszerrel. A „Hey Mercedes” szolgáltatás immár a kishaszongépjárművekben is működött. Új opcióként bevezették az elsőkerék-meghajtást, a DISTRONIC aktív követésitávolság-tartó rendszert, valamint a 140 kW-ig terjedő széles motorválasztékot. 2020-ban az eSprinter követte; a 2023-tól bevezetett második generációja az akkumulátor méretétől függően akár 478 kilométeres hatótávolságot is biztosít. 2025-ben az ötmilliomodik Sprinter gurult le a gyártósorról a charlestoni gyárban (USA). Egy eSprinter volt.

1995 óta a Vito egy egyértelmű elképzelést testesít meg: egy olyan kishaszongépjárművet, amely ötvözi az üzleti igényeket a személygépkocsik szintjének megfelelő kényelemmel.

Még több Vitót szeretne?

Az 1995-ös Vito volt a Mercedes-Benz első olyan közepes méretű kishaszongépjárműve, amelyet kifejezetten a személygépkocsik kényelméhez igazodva terveztek. Minden keréken szabványos tárcsafékek, ABS, vezetőoldali légzsák és elöl MacPherson-felfüggesztés: a biztonsági felszereltség is személygépkocsi-szintű volt. 1,89 méteres magasságával szinte bármelyik parkolóházba befért. 1996-ban a kifejezetten magáncélú V-osztály következett, mint luxusváltozat – alapfelszereltségként légrugózással és hátsó egyedi ülésekkel, amelyek külön-külön állíthatók, illetve eltávolíthatók voltak. Ugyanebben az évben a Marco Polo is debütált kompakt szabadidős járműként.

2003-ban a Vito teljesen új kivitelben jelent meg a piacon – ezúttal elsőkerék-hajtás helyett hátsókerék-hajtással, és a szegmensben először négykerék-hajtású változatban is. 3 karosszériahossz, 2 tetőmagasság, akár V6-os motorok: az új Vito szó szerint a feladatokkal együtt nőtt. Ezzel párhuzamosan a Mercedes-Benz a Vianót egy magasabb kategóriájú változatként pozícionálta, amely jobb hangszigeteléssel, kiváló minőségű belső anyagokkal rendelkezik, és kifejezetten a családokra és a transzfer szolgáltatásokra összpontosít. 2010-ben a modellcsalád megújult – és az akkumulátoros Vito E-CELL modellel első ízelítőt nyújtott a szegmens elektromos átállásából.

2014-ben került sor a harmadik generációs Vito világpremierjére – nagyobb, biztonságosabb és sokoldalúbb lett. A tengelytáv változatlansága mellett a 447-es sorozat hossza akár 130 milliméterrel is megnőtt, így több helyet biztosítva mind a rakomány, mind az utasok számára. A kategóriájukban egyedülálló módon mind a Vito, mind a luxusszegmensbe sorolt V-osztály alapfelszereltségként elülső légzsákokkal és biztonsági öv figyelmeztető rendszerrel rendelkezett – még az alapkivitelben is. A szériafelszereltséghez tartozó oldalszélasszisztens szintén kiemelkedő funkció volt. 2020-ban egy átfogó frissítés következett az OM654 dízelmotor-család, a DISTRONIC és az AIRMATIC légrugózás bevezetésével.

Az eVito modellel a Mercedes-Benz 2018-ban bevezette az elektromobilitást a kisteherautók mindennapi üzemeltetésébe. Csendes a városi forgalomban – az eVito bebizonyította, hogy az elektromos hajtás és a gyakorlati alkalmazhatóság nem zárják ki egymást. 2020-ban a magáncélú EQV következett, mint teljesen elektromos V-osztályú személyszállító jármű. Mindkettő a kutatástól a sorozatgyártásig vezető következetes fejlődési lépést jelenti – a 2010-ben a Vito E-CELL-lel végzett korai kísérletektől egészen a sorozatgyártott modellpalettában szereplő kiforrott elektromos hajtásláncig.

Az exkluzív pozícionálású V-osztály 1996-ban jelent meg a 638-as sorozat következetes továbbfejlesztéseként – ugyanazon az alvázon alapult, mint a Vito, de más célkitűzéssel: teherautó helyett tágas, luxus MPV-t, raktér helyett különálló üléseket, acélrugók helyett légrugózást kínált. Akár 7 felnőtt is kényelmesen utazhat a poggyászokkal együtt; a hátsó ülések egyenként állíthatók be, vagy teljesen eltávolíthatók. 1996-ban következett a kompakt Marco Polo – a V-osztály szabadidős járműként. A 2014-ben bemutatott harmadik generációval (447-es sorozat) a Mercedes-Benz tovább tökéletesítette a modell arculatát: karosszéria színére fényezett lökhárítók, MULTIBEAM LED-es fényszórók, AMG Line.

A kishaszonjárművek 130 éves története során egy kérdés a kezdetektől fogva végigkísérte a fejlődést: Hogyan fog kinézni a jövő kishaszongépjárműve? A Mercedes-Benz kishaszongépjárművei abból a törekvésből születtek, hogy erre a kérdésre újra és újra választ adjanak – minden modellel, minden generációval, minden műszaki újítással. A mai válasz a „új Van Architecture”: egy közös platform az összes jövőbeli modell számára – legyenek azok elektromosak vagy hagyományos hajtásúak –, amely hálózatba kapcsolódik, és kialakítását következetesen a vállalati és magánügyfelek igényeihez igazították. A VLE elektromos luxus-MPV-ként való bemutatásával ez a jövőkép máris megvalósult. Itt megtapasztalhatja, hogy az 1896-os úttörő szellem ma is a hajtóerő.

A stuttgarti Mercedes-Benz Múzeumban közelről megcsodálhatja a Mercedes-Benz modern klasszikusait és klasszikus modelljeit.